Egyéb
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása
A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) ellátási területén üzemeltetett szennyvíztisztító telepek esetében bevett gyakorlat a szennyvíziszapok gazdálkodók általi mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása. A több évre visszamenőleg elvégzett akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a keletkező szennyvíziszapok nem tartalmaznak határértékhez közeli káros anyagokat, így termőterületek tápanyag utánpótlásra kiválóan alkalmasak. A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján a területileg illetékes talajvédelmi
hatóság állít ki. A talajvédelmi terv elkészítésének, valamint annak engedélyeztetésének költségeit a Szolgáltató vállalja. Az engedély birtokában a kihelyezési időszakban a pihentetett (min. 6 hónap), akkreditált laboratórium által bevizsgált szennyvíziszap térítésmentesen kerül átadásra a gazdálkodó részére. A szennyvíziszap kijuttatás költsége a gazdálkodót terheli (szennyvíziszap elszállítása, szétszórása, bedolgozása a földterületen). Az Újkígyós – Szabadkígyós szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap az elmúlt években is mezőgazdasági területen került elhelyezésre, azonban a terület nagysága nem tette lehetővé a teljes éves iszapmennyiség hasznosítását, így új területek bevonása vált szükségessé. A korábbi években elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, illetve azok jegyzőkönyvei a Szolgáltatónál fellelhetők. Az engedélyeztetési eljárással és kihelyezéssel kapcsolatosan a gazdálkodónak az alábbiakat szükséges biztosítania:
Együttműködés az engedélyeztetés lefolytatásában (területek megjelölése, földhasználói hozzájárulása, stb…).
Talaj és talajvíz vizsgálatokat elvégzésének lehetővé tétele a kijelölt területen.
A kihelyezés előtt 4 munkanappal a Szolgáltató értesítése annak érdekében, hogy a kihelyezés időpontjáról, a kihelyezőterület tényleges helyéről, valamint a kijuttatható iszapmennyiségről tájékoztatni tudja a talajvédelmi hatóságot (Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Növény -és Talajvédelmi Osztály).
A szennyvíziszapok kihelyezésének legfontosabb előírásai a következők:
az előírt védőtávolságok megtartása – talajvédelmi terv alapján,
az egészségügyi várakozási idők megtartása,
a szennyvíziszap elhelyezés csak vegetációs időn kívül hajtható végre,
október 31. és február 15. közötti időszakban szennyvíziszap nem juttatható ki,
nyersen emberi fogyasztásra kerülő zöldségnövény termesztése az érintett területen tilos,
tilos szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, illetve olyan földterületen, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,
tilos szennyvíziszap felhasználása rét és legelő művelési ágban hasznosított területen,
az iszap a kihelyező területen nem tárolható, a kijuttatás után haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, a kijuttatás és vetés között 15 nap lehet.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásnak részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszappal kezelt területen termeszthető szántóföldi növények közül javasolható:
az ipari feldolgozásra kerülő növények (pl. olajrepce, napraforgó, olajretek, cukorrépa),
vetőmag előállítás céljára termesztett növények (pl. hibridkukorica),
takarmánynövények (pl. silókukorica, szemeskukorica, takarmány árpa, takarmány búza, szemescirok, szudánifű, fénymag, zab …),
étkezési gabonák (pl. búza, rozs …).
Amennyiben további információkra lenne szükség, kérjük keresse a Szolgáltató részéről az alábbi kapcsolattartót:
Név: Balogh-Bodor Anikó
Tel.: 06-30/389-0542
Egyéb
Fedezd fel Hargita megyét!
Békés megye egyik székelyföldi testvérmegyéje Hargita megye. Hargita Megye Tanácsa új mobiltelefon applikációt (Visit Hargita) és weboldalt hozott létre a megye széleskörű turisztikai kínálatának megismertetése céljából. Az alkalmazás különlegessége, hogy hangos útikalauzt is tartalmaz, amelynek segítségével az érdeklődők interaktívan ismerhetik meg a megye látványosságait és épített örökségét.
A weboldalt itt érhetik el: (https://www.visitharghita.com/?locale=hu)
Egyéb
A Wenckheim turista és kerékpárútról szóló tájékoztatás
A Wenckheim turista és kerékpárútról szóló tájékoztatást >>>ide<<< kattintva megtekintheti.
Egyéb
Tájékoztató a kutak vízjogi fennmaradási, jegyzői engedélyezési eljárásáról
A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek/tulajdonosnak vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.
A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
– a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
– nem gazdasági célú vízigény.
Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.
A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele
– a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
– a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,
– a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.
A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:
– Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye
– Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos
– A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint
– A kérelem nyomtatvány, amely igényelhető a Polgármesteri Hivatalban, vagy >>>itt<<< letölthető.
– A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékmentes
Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal
Egyéb
Bethlen pályázat
„Bethlen pályázat
Az idén is sikeresen pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködésünk elmélyítésének támogatására.
A pályázatban a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunkat hangsúlyoztuk és a programokkal maradandó közös élmények átélésére törekedtünk. Mivel már negyedik éve ápoljuk ezt a kapcsolatot, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk támogatni a Kárpátaljai Kígyósi magyar gyerekeket, már ismerős barátként fogadtunk a csoportot. Az Általános Iskola és óvoda 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. A programokat a 17. Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényei köré szerveztük. Nemcsak ezen a rendezvényen nyújtottunk számukra kikapcsolódási lehetőséget, hanem megmutattuk közvetlen környezetünk értékeit, és lehetőség volt egy Gyulai kirándulásra is. Gyula nevezetességeinek megtekintése után pedig a Gyulai Várfürdő nyújtotta lehetőségeket élvezhették a hozzánk ellátogató külhoni magyarok.”
Egyéb
Kígyósiak jártak Szabadkígyóson
Szabadkígyós Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködések támogatására.
A pályázat a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunk mélyítését célozta meg.
A településünkre érkező Kárpátaljai Kígyósi Általános Iskola 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. Lehetőségük volt megtekinteni a Wenckheim Kastélyt, a lipicai lovakat, a Szent Anna kápolnát, a majort, a Kriptát. A csoport részt vett a két napos Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényen. Kitekintésként Gyulára látogatott el a csoport.