Fedezd fel Hargita megyét!

Békés megye egyik székelyföldi testvérmegyéje Hargita megye. Hargita Megye Tanácsa új mobiltelefon applikációt (Visit Hargita) és weboldalt hozott létre a megye széleskörű turisztikai kínálatának megismertetése céljából. Az alkalmazás különlegessége, hogy hangos útikalauzt is tartalmaz, amelynek segítségével az érdeklődők interaktívan ismerhetik meg a megye látványosságait és épített örökségét.

A weboldalt itt érhetik el: (https://www.visitharghita.com/?locale=hu)
Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Tájékoztató a kutak vízjogi fennmaradási, jegyzői engedélyezési eljárásáról

A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek/tulajdonosnak vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

– a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

– nem gazdasági célú vízigény.

Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.

A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele

– a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,

– a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,

– a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.

A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

– Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye

– Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos

– A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint

– A kérelem nyomtatvány, amely igényelhető a Polgármesteri Hivatalban, vagy >>>itt<<< letölthető.

– A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékmentes
 

Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Bethlen pályázat

„Bethlen pályázat

Az idén is sikeresen pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködésünk elmélyítésének támogatására.

A pályázatban a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunkat hangsúlyoztuk és a programokkal maradandó közös élmények átélésére törekedtünk. Mivel már negyedik éve ápoljuk ezt a kapcsolatot, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk támogatni a Kárpátaljai Kígyósi magyar gyerekeket, már ismerős barátként fogadtunk a csoportot. Az Általános Iskola és óvoda 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. A programokat a 17. Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényei köré szerveztük. Nemcsak ezen a rendezvényen nyújtottunk számukra kikapcsolódási lehetőséget, hanem megmutattuk közvetlen környezetünk értékeit, és lehetőség volt egy Gyulai kirándulásra is. Gyula nevezetességeinek megtekintése után pedig a Gyulai Várfürdő nyújtotta lehetőségeket élvezhették a hozzánk ellátogató külhoni magyarok.”

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Kígyósiak jártak Szabadkígyóson

Szabadkígyós Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködések támogatására.
A pályázat a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunk mélyítését célozta meg.
A településünkre érkező Kárpátaljai Kígyósi Általános Iskola 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. Lehetőségük volt megtekinteni a Wenckheim Kastélyt, a lipicai lovakat, a Szent Anna kápolnát, a majort, a Kriptát. A csoport részt vett a két napos Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényen. Kitekintésként Gyulára látogatott el a csoport.

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Tájékoztatás parlagfűvel fertőzött területekkel kapcsolatos hatósági eljárásról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban Éltv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetáció időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A parlagfűvel való fertőzöttség helyszíni ellenőrzésének lefolytatása a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet (parlagfű rendelet), illetve a vonatkozó jogszabályok alapján, külterületen az ingatlanügyi hatóság (továbbiakban: földhivatal), míg belterületen a jegyző hatásköre. A hatósági eljárás lefolytatása és a bírság összege megállapítása a növény- és talajvédelmi hatóság (továbbiakban: növényvédelmi hatóság) feladata, kötelezettsége.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzést végzők parlagfű fertőzést állapítanak meg, az arról készült jegyzőkönyvet a növényvédelmi hatóság részére megküldik, a beazonosított koordinátákkal, a földhasználó(k)ra vonatkozó adatokkal, illetve a készített fényképfelvételekkel együtt. A növényvédelmi hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás mellett kézhezvételtől számított 8 napon belüli nyilatkozattételi lehetőségre is felhívja az ügyfél figyelmét. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az ellenőrzés lefolytatásáról szóló értesítés mellőzhető, annak elmaradása, nem minősül eljárási hibának, nem feltétele az ellenőrzés lefolytatásának.

A közérdekű védekezést külterület esetén a növényvédelmi hatóság, belterület esetén a jegyző rendelheti el, melynek végrehajtása a megbízott vállalkozó feladata. Amennyiben azonban az értesítést követően az ügyfél eleget tesz védekezési kötelezettségének, a közérdekű védekezés foganatosítására nem kerül sor. A parlagfű rendelet alapján közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el, melynek megfizetése az ügyfelet terheli.

A parlagfű fertőzöttség esetén a növényvédelmi hatóság az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet és az Éltv. alapján növényvédelmi bírságot szab ki, attól eltekinteni nem lehet, minden esetben ki kell szabni. A bírság kiszabásakor a növényvédelmi hatóság figyelemmel van a parlagfűvel fertőzött terület méretére, a felületi borítottságra, illetve, hogy az ügyfél vonatkozásában a korábbi években került-e sor növényvédelmi bírság kiszabására.

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta