Egyéb

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) ellátási területén üzemeltetett szennyvíztisztító telepek esetében bevett gyakorlat a szennyvíziszapok gazdálkodók általi mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása. A több évre visszamenőleg elvégzett akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a keletkező szennyvíziszapok nem tartalmaznak határértékhez közeli káros anyagokat, így termőterületek tápanyag utánpótlásra kiválóan alkalmasak. A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján a területileg illetékes talajvédelmi
hatóság állít ki. A talajvédelmi terv elkészítésének, valamint annak engedélyeztetésének költségeit a Szolgáltató vállalja. Az engedély birtokában a kihelyezési időszakban a pihentetett (min. 6 hónap), akkreditált laboratórium által bevizsgált szennyvíziszap térítésmentesen kerül átadásra a gazdálkodó részére. A szennyvíziszap kijuttatás költsége a gazdálkodót terheli (szennyvíziszap elszállítása, szétszórása, bedolgozása a földterületen). Az Újkígyós – Szabadkígyós szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap az elmúlt években is mezőgazdasági területen került elhelyezésre, azonban a terület nagysága nem tette lehetővé a teljes éves iszapmennyiség hasznosítását, így új területek bevonása vált szükségessé. A korábbi években elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, illetve azok jegyzőkönyvei a Szolgáltatónál fellelhetők. Az engedélyeztetési eljárással és kihelyezéssel kapcsolatosan a gazdálkodónak az alábbiakat szükséges biztosítania:
– Együttműködés az engedélyeztetés lefolytatásában (területek megjelölése, földhasználói hozzájárulása, stb…).
– Talaj és talajvíz vizsgálatokat elvégzésének lehetővé tétele a kijelölt területen.
– A kihelyezés előtt 4 munkanappal a Szolgáltató értesítése annak érdekében, hogy a kihelyezés időpontjáról, a kihelyezőterület tényleges helyéről, valamint a kijuttatható iszapmennyiségről tájékoztatni tudja a talajvédelmi hatóságot (Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Növény -és Talajvédelmi Osztály).

A szennyvíziszapok kihelyezésének legfontosabb előírásai a következők:
– az előírt védőtávolságok megtartása – talajvédelmi terv alapján,
– az egészségügyi várakozási idők megtartása,
– a szennyvíziszap elhelyezés csak vegetációs időn kívül hajtható végre,
– október 31. és február 15. közötti időszakban szennyvíziszap nem juttatható ki,
– nyersen emberi fogyasztásra kerülő zöldségnövény termesztése az érintett területen tilos,
– tilos szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, illetve olyan földterületen, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,
– tilos szennyvíziszap felhasználása rét és legelő művelési ágban hasznosított területen,
– az iszap a kihelyező területen nem tárolható, a kijuttatás után haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, a kijuttatás és vetés között 15 nap lehet.

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásnak részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszappal kezelt területen termeszthető szántóföldi növények közül javasolható:
– az ipari feldolgozásra kerülő növények (pl. olajrepce, napraforgó, olajretek, cukorrépa),
– vetőmag előállítás céljára termesztett növények (pl. hibridkukorica),
– takarmánynövények (pl. silókukorica, szemeskukorica, takarmány árpa, takarmány búza, szemescirok, szudánifű, fénymag, zab …),
– étkezési gabonák (pl. búza, rozs …).

Amennyiben további információkra lenne szükség, kérjük keresse a Szolgáltató részéről az alábbi kapcsolattartót:
Név: Balogh-Bodor Anikó
Tel.: 06-30/389-0542

Békés megye egyik székelyföldi testvérmegyéje Hargita megye. Hargita Megye Tanácsa új mobiltelefon applikációt (Visit Hargita) és weboldalt hozott létre a megye széleskörű turisztikai kínálatának megismertetése céljából. Az alkalmazás különlegessége, hogy hangos útikalauzt is tartalmaz, amelynek segítségével az érdeklődők interaktívan ismerhetik meg a megye látványosságait és épített örökségét.

A weboldalt itt érhetik el: (https://www.visitharghita.com/?locale=hu)

A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek/tulajdonosnak vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

– a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

– nem gazdasági célú vízigény.

Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.

A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele

– a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,

– a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,

– a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.

A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

– Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye

– Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos

– A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint

– A kérelem nyomtatvány, amely igényelhető a Polgármesteri Hivatalban, vagy >>>itt<<< letölthető.

– A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékmentes
 

Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

Szabadkígyós Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködések támogatására.
A pályázat a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunk mélyítését célozta meg.
A településünkre érkező Kárpátaljai Kígyósi Általános Iskola 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. Lehetőségük volt megtekinteni a Wenckheim Kastélyt, a lipicai lovakat, a Szent Anna kápolnát, a majort, a Kriptát. A csoport részt vett a két napos Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényen. Kitekintésként Gyulára látogatott el a csoport.