Közlemény

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviseletében a RODEN Mérnöki Iroda Kft. 2020. december 30. napján „a 47. számú főút Békéscsaba-Szeged, M43 autópálya közötti szakaszának 2×2 sávos főúttá szélesítése” tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálat lefolytatásra irányuló kérelmet nyújtott be a környezetvédelmi és természetvédelmi feladat – és hatáskörben eljáró hatósághoz. Az engedélyezési eljárásban a hatóság az ügyfél által benyújtott hiánypótlás dokumentációjával összefüggésben újabb közleményt küld, mely ITT megtekinthető.

Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Hirdetési felülettel segíti a helyi termelőket az Agrárminisztérium és a Nébih

Hirdetési felülettel szeretné segíteni a helyi termelők és potenciális vásárlóik összekötését az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – jelentette be Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. A kezdeményezés célja, hogy bővüljenek a nehéz helyzetbe került magyar termelők értékesítési lehetőségei. A felület elindításának első lépéseként a termelők regisztrációját várják, ami egy egyszerű űrlap kitöltésével megtehető a hivatal https://portal.nebih.gov.hu/termelo-kereso oldalán.

A magyar termelők segítésének egyik új eleme a „termelő kereső” felület elindítása. Az érdeklődő őstermelők és kistermelők a https://portal.nebih.gov.hu/termelo-kereso oldalon érhetik el a regisztrációhoz szükséges űrlapot. Nevük és elérhetőségeik mellett az általuk kínált főbb terméktípusokat, valamelyik szakmai azonosítójukat kell megadniuk, továbbá, hogy vállalnak-e kiszállítást. A vásárlók, azaz a lakosok és szolgáltatók (kereskedők, vendéglátók, étkeztetők) a későbbiekben ugyanezen oldalon tájékozódhatnak arról, hogy kik és mit kínálnak eladásra a környékükön. A kereshető adatbázis mellett az adatok térképen is megjelennek, még könnyebbé téve a böngészést.

Agrárminisztérium

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Békés megyei sertéstartók figyelmébe!

Tisztelt Lakosság!

Aki otthon házisertést tart, azt kérjük, jelezze a helyi állatorvosnak, Dr. Lami Andrásnak hétköznap reggel 7.00 – 8.00 óráig az Iskola utca 10. szám alatt, vagy telefonon, a 06-20/5656-008 telefonszámon.

2019. december hónapban Békés megyében egy kilőtt vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozóját. A vírus nagy ragályozó képességű fertőző betegséget okoz, melyre a házisertés és a vaddisznó fogékony. A betegség étvágytalansággal, levertséggel, lázzal, bőrvérzések megjelenésével és elhullással jár. A betegség iránt az ember nem fogékony. A betegség gyógyszerekkel és védőoltással nem kezelhető és nem előzhető meg. A betegség felszámolását csak szigorú igazgatási intézkedésekkel és a fertőzött állományok (állami kártalanítás melletti) leölésével lehet elvégezni.

A betegség megelőzése érdekében az alábbi járványügyi intézkedések szükségesek:

  • Előzetes összeírást követően valamennyi sertésállomány állatorvos által történő vizsgálata.
  • Az állattartó udvarba csak az állat gondozója járjon be. Az állatok gondozásához külön ruhát és lábbelit kell használnia.
  • Az állatok tartási helyére történő belépés előtt kéz- és lábbeli fertőtlenítést kell végezni.
  • Sertéseket vásárolni csak egyedi füljelzővel ellátva, állatorvosi bizonyítvánnyal együtt szabad.
  • A sertéseket élelmiszer hulladékkal (moslék) etetni TILOS!
  • Amennyiben a sertés megbetegszik vagy elhullik, azt azonnal jelentenie kell az állatorvosnak.
  • Etetésre csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely engedélyezett takarmány előállítótól származik. Saját termesztésű gabona akkor etethető, ha azt a felhasználás előtt legalább 30 napig vaddisznóktól elzártan tárolták.
  • A sertések alá szánt almot (szalma) a felhasználás előtt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.

Mindannyiunk érdeke, hogy mind megyénk, mind Magyarország háztáji és nagyüzemi sertésállományát megvédjük az afrikai sertéspestis által okozott gazdasági károktól, ezért kérjük a fenti intézkedések betartását, és a hatóságokkal történő együttműködését.

Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

    Tájékoztató a kutak vízjogi fennmaradási, jegyzői engedélyezési eljárásáról

    A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek/tulajdonosnak vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

    Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

    A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.

    A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

    – a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

    – épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

    – nem gazdasági célú vízigény.

    Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.

    A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele

    – a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,

    – a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,

    – a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

    Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
    A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.

    A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

    – Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye

    – Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos

    – A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint

    – A kérelem nyomtatvány, amely igényelhető a Polgármesteri Hivatalban, vagy >>>itt<<< letölthető.

    – A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékmentes
     

    Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

    Tájékoztatás parlagfűvel fertőzött területekkel kapcsolatos hatósági eljárásról

    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban Éltv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetáció időszak végéig folyamatosan fenntartani.

    A parlagfűvel való fertőzöttség helyszíni ellenőrzésének lefolytatása a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet (parlagfű rendelet), illetve a vonatkozó jogszabályok alapján, külterületen az ingatlanügyi hatóság (továbbiakban: földhivatal), míg belterületen a jegyző hatásköre. A hatósági eljárás lefolytatása és a bírság összege megállapítása a növény- és talajvédelmi hatóság (továbbiakban: növényvédelmi hatóság) feladata, kötelezettsége.

    Amennyiben a helyszíni ellenőrzést végzők parlagfű fertőzést állapítanak meg, az arról készült jegyzőkönyvet a növényvédelmi hatóság részére megküldik, a beazonosított koordinátákkal, a földhasználó(k)ra vonatkozó adatokkal, illetve a készített fényképfelvételekkel együtt. A növényvédelmi hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás mellett kézhezvételtől számított 8 napon belüli nyilatkozattételi lehetőségre is felhívja az ügyfél figyelmét. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az ellenőrzés lefolytatásáról szóló értesítés mellőzhető, annak elmaradása, nem minősül eljárási hibának, nem feltétele az ellenőrzés lefolytatásának.

    A közérdekű védekezést külterület esetén a növényvédelmi hatóság, belterület esetén a jegyző rendelheti el, melynek végrehajtása a megbízott vállalkozó feladata. Amennyiben azonban az értesítést követően az ügyfél eleget tesz védekezési kötelezettségének, a közérdekű védekezés foganatosítására nem kerül sor. A parlagfű rendelet alapján közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el, melynek megfizetése az ügyfelet terheli.

    A parlagfű fertőzöttség esetén a növényvédelmi hatóság az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet és az Éltv. alapján növényvédelmi bírságot szab ki, attól eltekinteni nem lehet, minden esetben ki kell szabni. A bírság kiszabásakor a növényvédelmi hatóság figyelemmel van a parlagfűvel fertőzött terület méretére, a felületi borítottságra, illetve, hogy az ügyfél vonatkozásában a korábbi években került-e sor növényvédelmi bírság kiszabására.

    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta