A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) ellátási területén üzemeltetett szennyvíztisztító telepek esetében bevett gyakorlat a szennyvíziszapok gazdálkodók általi mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása. A több évre visszamenőleg elvégzett akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a keletkező szennyvíziszapok nem tartalmaznak határértékhez közeli káros anyagokat, így termőterületek tápanyag utánpótlásra kiválóan alkalmasak. A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján a területileg illetékes talajvédelmi hatóság állít ki. A talajvédelmi terv elkészítésének, valamint annak engedélyeztetésének költségeit a Szolgáltató vállalja. Az engedély birtokában a kihelyezési időszakban a pihentetett (min. 6 hónap), akkreditált laboratórium által bevizsgált szennyvíziszap térítésmentesen kerül átadásra a gazdálkodó részére. A szennyvíziszap kijuttatás költsége a gazdálkodót terheli (szennyvíziszap elszállítása, szétszórása, bedolgozása a földterületen). Az Újkígyós – Szabadkígyós szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap az elmúlt években is mezőgazdasági területen került elhelyezésre, azonban a terület nagysága nem tette lehetővé a teljes éves iszapmennyiség hasznosítását, így új területek bevonása vált szükségessé. A korábbi években elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, illetve azok jegyzőkönyvei a Szolgáltatónál fellelhetők. Az engedélyeztetési eljárással és kihelyezéssel kapcsolatosan a gazdálkodónak az alábbiakat szükséges biztosítania: – Együttműködés az engedélyeztetés lefolytatásában (területek megjelölése, földhasználói hozzájárulása, stb…). – Talaj és talajvíz vizsgálatokat elvégzésének lehetővé tétele a kijelölt területen. – A kihelyezés előtt 4 munkanappal a Szolgáltató értesítése annak érdekében, hogy a kihelyezés időpontjáról, a kihelyezőterület tényleges helyéről, valamint a kijuttatható iszapmennyiségről tájékoztatni tudja a talajvédelmi hatóságot (Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Növény -és Talajvédelmi Osztály).
A szennyvíziszapok kihelyezésének legfontosabb előírásai a következők: – az előírt védőtávolságok megtartása – talajvédelmi terv alapján, – az egészségügyi várakozási idők megtartása, – a szennyvíziszap elhelyezés csak vegetációs időn kívül hajtható végre, – október 31. és február 15. közötti időszakban szennyvíziszap nem juttatható ki, – nyersen emberi fogyasztásra kerülő zöldségnövény termesztése az érintett területen tilos,
– tilos szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, illetve olyan földterületen, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak, – tilos szennyvíziszap felhasználása rét és legelő művelési ágban hasznosított területen, – az iszap a kihelyező területen nem tárolható, a kijuttatás után haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, a kijuttatás és vetés között 15 nap lehet.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásnak részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszappal kezelt területen termeszthető szántóföldi növények közül javasolható:
– az ipari feldolgozásra kerülő növények (pl. olajrepce, napraforgó, olajretek, cukorrépa), – vetőmag előállítás céljára termesztett növények (pl. hibridkukorica), – takarmánynövények (pl. silókukorica, szemeskukorica, takarmány árpa, takarmány búza, szemescirok, szudánifű, fénymag, zab …), – étkezési gabonák (pl. búza, rozs …).
Amennyiben további információkra lenne szükség, kérjük keresse a Szolgáltató részéről az alábbi kapcsolattartót: Név: Balogh-Bodor Anikó Tel.: 06-30/389-0542
Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Békés megye egyik székelyföldi testvérmegyéje Hargita megye. Hargita Megye Tanácsa új mobiltelefon applikációt (Visit Hargita) és weboldalt hozott létre a megye széleskörű turisztikai kínálatának megismertetése céljából. Az alkalmazás különlegessége, hogy hangos útikalauzt is tartalmaz, amelynek segítségével az érdeklődők interaktívan ismerhetik meg a megye látványosságait és épített örökségét.
A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek/tulajdonosnak vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.
A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
– a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
– nem gazdasági célú vízigény.
Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.
A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele
– a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
– a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,
– a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni. A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.
A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:
– Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye
– Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos
– A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint
– A kérelem nyomtatvány, amely igényelhető a Polgármesteri Hivatalban, vagy >>>itt<<<letölthető.
– A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékmentes
Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal
Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Az idén is sikeresen pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködésünk elmélyítésének támogatására.
A pályázatban a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunkat hangsúlyoztuk és a programokkal maradandó közös élmények átélésére törekedtünk. Mivel már negyedik éve ápoljuk ezt a kapcsolatot, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk támogatni a Kárpátaljai Kígyósi magyar gyerekeket, már ismerős barátként fogadtunk a csoportot. Az Általános Iskola és óvoda 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. A programokat a 17. Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényei köré szerveztük. Nemcsak ezen a rendezvényen nyújtottunk számukra kikapcsolódási lehetőséget, hanem megmutattuk közvetlen környezetünk értékeit, és lehetőség volt egy Gyulai kirándulásra is. Gyula nevezetességeinek megtekintése után pedig a Gyulai Várfürdő nyújtotta lehetőségeket élvezhették a hozzánk ellátogató külhoni magyarok.”
Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Szabadkígyós Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz Testvértelepülési programok és együttműködések támogatására.
A pályázat a Kárpátalján lévő Kígyós településsel létrehozott testvértelepülési kapcsolatunk mélyítését célozta meg.
A településünkre érkező Kárpátaljai Kígyósi Általános Iskola 20 fős csoportja részesült mint külhoni kedvezményezett a támogatásban. Lehetőségük volt megtekinteni a Wenckheim Kastélyt, a lipicai lovakat, a Szent Anna kápolnát, a majort, a Kriptát. A csoport részt vett a két napos Kígyósi Kastélyjátékok rendezvényen. Kitekintésként Gyulára látogatott el a csoport.
Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban Éltv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetáció időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A parlagfűvel való fertőzöttség helyszíni ellenőrzésének lefolytatása a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet (parlagfű rendelet), illetve a vonatkozó jogszabályok alapján, külterületen az ingatlanügyi hatóság (továbbiakban: földhivatal), míg belterületen a jegyző hatásköre. A hatósági eljárás lefolytatása és a bírság összege megállapítása a növény- és talajvédelmi hatóság (továbbiakban: növényvédelmi hatóság) feladata, kötelezettsége.
Amennyiben a helyszíni ellenőrzést végzők parlagfű fertőzést állapítanak meg, az arról készült jegyzőkönyvet a növényvédelmi hatóság részére megküldik, a beazonosított koordinátákkal, a földhasználó(k)ra vonatkozó adatokkal, illetve a készített fényképfelvételekkel együtt. A növényvédelmi hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás mellett kézhezvételtől számított 8 napon belüli nyilatkozattételi lehetőségre is felhívja az ügyfél figyelmét. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az ellenőrzés lefolytatásáról szóló értesítés mellőzhető, annak elmaradása, nem minősül eljárási hibának, nem feltétele az ellenőrzés lefolytatásának.
A közérdekű védekezést külterület esetén a növényvédelmi hatóság, belterület esetén a jegyző rendelheti el, melynek végrehajtása a megbízott vállalkozó feladata. Amennyiben azonban az értesítést követően az ügyfél eleget tesz védekezési kötelezettségének, a közérdekű védekezés foganatosítására nem kerül sor. A parlagfű rendelet alapján közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el, melynek megfizetése az ügyfelet terheli.
A parlagfű fertőzöttség esetén a növényvédelmi hatóság az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet és az Éltv. alapján növényvédelmi bírságot szab ki, attól eltekinteni nem lehet, minden esetben ki kell szabni. A bírság kiszabásakor a növényvédelmi hatóság figyelemmel van a parlagfűvel fertőzött terület méretére, a felületi borítottságra, illetve, hogy az ügyfél vonatkozásában a korábbi években került-e sor növényvédelmi bírság kiszabására.
Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta
