A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai külterületen és belterületen

Az enyhülő időjárás miatt növekszik a szabadtéri tűzesetek keletkezésének veszélye. A szabadtéri tűz kialakulásának különösen kedvez a most következő időszak, hiszen a még száraz növényi részek könnyen lángra kapnak, a szeles időben pedig a legkisebb tűz is gyorsan tovább terjedhet. Tavalyi évben 1144 alkalommal riasztották tűz miatt a Békés megyei tűzoltókat. A tűzesetek háromnegyedében szabadtéri tüzet oltottak a hivatásos, önkormányzati és önkéntes egységek.

A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát. A tüzek keletkezése, illetve azok tovább terjedése néhány egyszerű, de fegyelmezetten betartott óvintézkedéssel megelőzhető. Szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal kell tisztában lenni:

  • Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
  • Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
  • Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla).
  • Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
  • Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
  • Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben elégetni is TILOS!
  • Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját vagy napjait, valamint az időkeretet is. Más időpontban tüzet gyújtani tilos!
  • A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelem területi szervnél írásban jelezni.
  • Baj esetén hívja a 112-es vagy a 105-ös segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.

A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), tartalmazza a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés bejelentésének és végrehajtásának feltételeire vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Az OTSZ 225. § (1) bekezdése meghatározza, hogy: ,, Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos”.

AZ OTSZ 226. § (1) bekezdése értelmében: ,, Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. „.

Az OTSZ 226 § (2) bekezdése kimondja, hogy: ,,Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.” (Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 9., email: bekes.ugyelet@katved.gov.hu, hivatali kapu: BEKESMKI)

Az irányított égetés során betartandó tűzmegelőzési szabályokat, tűzvédelmi intézkedéseket az OTSZ 225 – 228. §-ai tartalmazzák.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez irányított égetésre vonatkozó írásban megtett bejelentése más, jogszabályban – (például: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-a szerinti) – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében belterületen is tilos szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály- így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Amennyiben a katasztrófavédelmi kirendeltségre, vagy a megyei műveletirányításra külterületi és belterületi szabadtéri égetésről érkezik panasz, bejelentés, szükség esetén (pl: bejelentés hiánya, önkormányzati rendelet hiánya, önkormányzati rendelet szabályaitól eltérő égetés) a helyszínre kivonuló tűzoltó egység helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvet vesz fel, abban az esetben, ha:

  1. belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték,
  2. külterületen égettek és nem tették meg a szükséges bejelentést,
  3. nem tartották be az égetés tűzmegelőzési szabályait,
  4. vagy tüzet idéztek elő akkor – tűzvédelmi szabály, egyéb jogszabály tűzvédelmi rendelkezéseinek megsértése esetén – a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy hatósági eljárást kezdeményezni a települési önkormányzat jegyzőjénél. Egyes esetekben a társhatóságok (pl: Környezetvédelem) értesítése is szükségessé válhat.

A helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetővel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

Amennyiben külterületen a szabadtéri égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. §-a, illetve az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-a (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, akkor ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az égetés során.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § ( 4) bekezdése kimondja, hogy: ,,a vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység”.

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Gyűjtsd a kupakokat te is!

A Szabadkígyósi Közalapítvány 2021.június 22-én egy kupakgyűjtő szívet készíttetett és állíttatott fel a község központjában, a József Attila utca elején. Köszönet Szabó Zoltán képviselőnek, aki két havi tiszteletdíját ajánlotta fel az alapítványnak, amiből meg tudtuk valósítani ezt a nagyszerű lehetőséget. Kérünk Mindenkit, hogy gyűjtse otthon a kupakokat, amivel egy kisfiúnak segíthetünk. A kisfiút Móricz Leventének hívják, akit születése után súlyos agyvérzés ért, ezért mozgásképtelenné vált és mentális problémákkal is küzd. Saját finanszírozású, komplex kezelésre gyűjtjük Levinek a kupakokat!

Milyen kupakok jók? BÁRMILYEN, a lényeg, hogy műanyag legyen!

Üdítős, háztartási, vegyszeres, gyógyszeres (ezek lehetőleg elmosva). Ha megoldható, kérjük a papírt, és a nagyobb szennyeződéseket távolítsák el.

Köszönettel: Nyemcsok Pálné, Szabadkígyósért Közalapítvány elnöke

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Közlemény

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviseletében a RODEN Mérnöki Iroda Kft. 2020. december 30. napján „a 47. számú főút Békéscsaba-Szeged, M43 autópálya közötti szakaszának 2×2 sávos főúttá szélesítése” tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálat lefolytatásra irányuló kérelmet nyújtott be a környezetvédelmi és természetvédelmi feladat – és hatáskörben eljáró hatósághoz. Az engedélyezési eljárásban a hatóság az ügyfél által benyújtott hiánypótlás dokumentációjával összefüggésben újabb közleményt küld, mely ITT megtekinthető.

Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Hirdetési felülettel segíti a helyi termelőket az Agrárminisztérium és a Nébih

Hirdetési felülettel szeretné segíteni a helyi termelők és potenciális vásárlóik összekötését az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – jelentette be Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. A kezdeményezés célja, hogy bővüljenek a nehéz helyzetbe került magyar termelők értékesítési lehetőségei. A felület elindításának első lépéseként a termelők regisztrációját várják, ami egy egyszerű űrlap kitöltésével megtehető a hivatal https://portal.nebih.gov.hu/termelo-kereso oldalán.

A magyar termelők segítésének egyik új eleme a „termelő kereső” felület elindítása. Az érdeklődő őstermelők és kistermelők a https://portal.nebih.gov.hu/termelo-kereso oldalon érhetik el a regisztrációhoz szükséges űrlapot. Nevük és elérhetőségeik mellett az általuk kínált főbb terméktípusokat, valamelyik szakmai azonosítójukat kell megadniuk, továbbá, hogy vállalnak-e kiszállítást. A vásárlók, azaz a lakosok és szolgáltatók (kereskedők, vendéglátók, étkeztetők) a későbbiekben ugyanezen oldalon tájékozódhatnak arról, hogy kik és mit kínálnak eladásra a környékükön. A kereshető adatbázis mellett az adatok térképen is megjelennek, még könnyebbé téve a böngészést.

Agrárminisztérium

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Békés megyei sertéstartók figyelmébe!

Tisztelt Lakosság!

Aki otthon házisertést tart, azt kérjük, jelezze a helyi állatorvosnak, Dr. Lami Andrásnak hétköznap reggel 7.00 – 8.00 óráig az Iskola utca 10. szám alatt, vagy telefonon, a 06-20/5656-008 telefonszámon.

2019. december hónapban Békés megyében egy kilőtt vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozóját. A vírus nagy ragályozó képességű fertőző betegséget okoz, melyre a házisertés és a vaddisznó fogékony. A betegség étvágytalansággal, levertséggel, lázzal, bőrvérzések megjelenésével és elhullással jár. A betegség iránt az ember nem fogékony. A betegség gyógyszerekkel és védőoltással nem kezelhető és nem előzhető meg. A betegség felszámolását csak szigorú igazgatási intézkedésekkel és a fertőzött állományok (állami kártalanítás melletti) leölésével lehet elvégezni.

A betegség megelőzése érdekében az alábbi járványügyi intézkedések szükségesek:

  • Előzetes összeírást követően valamennyi sertésállomány állatorvos által történő vizsgálata.
  • Az állattartó udvarba csak az állat gondozója járjon be. Az állatok gondozásához külön ruhát és lábbelit kell használnia.
  • Az állatok tartási helyére történő belépés előtt kéz- és lábbeli fertőtlenítést kell végezni.
  • Sertéseket vásárolni csak egyedi füljelzővel ellátva, állatorvosi bizonyítvánnyal együtt szabad.
  • A sertéseket élelmiszer hulladékkal (moslék) etetni TILOS!
  • Amennyiben a sertés megbetegszik vagy elhullik, azt azonnal jelentenie kell az állatorvosnak.
  • Etetésre csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely engedélyezett takarmány előállítótól származik. Saját termesztésű gabona akkor etethető, ha azt a felhasználás előtt legalább 30 napig vaddisznóktól elzártan tárolták.
  • A sertések alá szánt almot (szalma) a felhasználás előtt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.

Mindannyiunk érdeke, hogy mind megyénk, mind Magyarország háztáji és nagyüzemi sertésállományát megvédjük az afrikai sertéspestis által okozott gazdasági károktól, ezért kérjük a fenti intézkedések betartását, és a hatóságokkal történő együttműködését.

Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal

    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

    Hirdetmény

    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) 3. § (1) bekezdése alapján Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Földügyi Központ nevében az alábbiakról tájékoztatom. Szervezetünk a felelős állami földvagyon-gazdálkodás fenntartásának érdekében a földbirtok-politika irányelvekkel összhangban, a kellő eljárási és jogszabályi garanciák megteremtése mellett, átlátható eljárások keretében, a Magyar Állam tulajdonában és az NFK tulajdonosi joggyakorlási körében álló, három hektárnál kisebb térmértékű földrészleteket tervez hirdetmény közzétételével értékesíteni. A Hirdetmény IDE kattintva elérhető.

    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

    A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

    A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

    A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) ellátási területén üzemeltetett szennyvíztisztító telepek esetében bevett gyakorlat a szennyvíziszapok gazdálkodók általi mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása. A több évre visszamenőleg elvégzett akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a keletkező szennyvíziszapok nem tartalmaznak határértékhez közeli káros anyagokat, így termőterületek tápanyag utánpótlásra kiválóan alkalmasak. A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján a területileg illetékes talajvédelmi
    hatóság állít ki. A talajvédelmi terv elkészítésének, valamint annak engedélyeztetésének költségeit a Szolgáltató vállalja. Az engedély birtokában a kihelyezési időszakban a pihentetett (min. 6 hónap), akkreditált laboratórium által bevizsgált szennyvíziszap térítésmentesen kerül átadásra a gazdálkodó részére. A szennyvíziszap kijuttatás költsége a gazdálkodót terheli (szennyvíziszap elszállítása, szétszórása, bedolgozása a földterületen). Az Újkígyós – Szabadkígyós szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap az elmúlt években is mezőgazdasági területen került elhelyezésre, azonban a terület nagysága nem tette lehetővé a teljes éves iszapmennyiség hasznosítását, így új területek bevonása vált szükségessé. A korábbi években elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, illetve azok jegyzőkönyvei a Szolgáltatónál fellelhetők. Az engedélyeztetési eljárással és kihelyezéssel kapcsolatosan a gazdálkodónak az alábbiakat szükséges biztosítania:
     Együttműködés az engedélyeztetés lefolytatásában (területek megjelölése, földhasználói hozzájárulása, stb…).
     Talaj és talajvíz vizsgálatokat elvégzésének lehetővé tétele a kijelölt területen.
     A kihelyezés előtt 4 munkanappal a Szolgáltató értesítése annak érdekében, hogy a kihelyezés időpontjáról, a kihelyezőterület tényleges helyéről, valamint a kijuttatható iszapmennyiségről tájékoztatni tudja a talajvédelmi hatóságot (Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Növény -és Talajvédelmi Osztály).

    A szennyvíziszapok kihelyezésének legfontosabb előírásai a következők:
     az előírt védőtávolságok megtartása – talajvédelmi terv alapján,
     az egészségügyi várakozási idők megtartása,
     a szennyvíziszap elhelyezés csak vegetációs időn kívül hajtható végre,
     október 31. és február 15. közötti időszakban szennyvíziszap nem juttatható ki,
     nyersen emberi fogyasztásra kerülő zöldségnövény termesztése az érintett területen tilos,
     tilos szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, illetve olyan földterületen, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,

     tilos szennyvíziszap felhasználása rét és legelő művelési ágban hasznosított területen,
     az iszap a kihelyező területen nem tárolható, a kijuttatás után haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, a kijuttatás és vetés között 15 nap lehet.

    A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásnak részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszappal kezelt területen termeszthető szántóföldi növények közül javasolható:
     az ipari feldolgozásra kerülő növények (pl. olajrepce, napraforgó, olajretek, cukorrépa),

     vetőmag előállítás céljára termesztett növények (pl. hibridkukorica),
     takarmánynövények (pl. silókukorica, szemeskukorica, takarmány árpa, takarmány búza, szemescirok, szudánifű, fénymag, zab …),
     étkezési gabonák (pl. búza, rozs …).

    Amennyiben további információkra lenne szükség, kérjük keresse a Szolgáltató részéről az alábbi kapcsolattartót:
    Név: Balogh-Bodor Anikó
    Tel.: 06-30/389-0542

    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

    Fedezd fel Hargita megyét!

    Békés megye egyik székelyföldi testvérmegyéje Hargita megye. Hargita Megye Tanácsa új mobiltelefon applikációt (Visit Hargita) és weboldalt hozott létre a megye széleskörű turisztikai kínálatának megismertetése céljából. Az alkalmazás különlegessége, hogy hangos útikalauzt is tartalmaz, amelynek segítségével az érdeklődők interaktívan ismerhetik meg a megye látványosságait és épített örökségét.

    A weboldalt itt érhetik el: (https://www.visitharghita.com/?locale=hu)
    Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta